Gadány levéltári adatok szerinti első említése az 1193-as évből lelhető föl. Mint pusztát III. Béla adományozta a székesfehérvári János-lovagoknak. Nevét több formában megtalálhatjuk: Gadán, Gadámba, Gadánbu.
Az 1563-as török adólajstrom szerint négy házból állott. 1677-ben Széchényi György kalocsai érsek kapta I. Lipóttól. 1715-től gróf Széchényi Zsigmond, 1726-67 között Niczky György tulajdona. Lakossága ekkor 926 fő. 1806-tól ismét a Széchényiek birtokába került. A XIX. század végén a község nagyobb része leégett.
A XX. században gróf Széchényi Andor Pálé volt a terület. A század elején 900 lakosa 120 házban élt. A szomszédos Négyföldespusztáról a cselédgyerekek Gadányba jártak iskolába. A 30-as években önkéntes Tűzoltó-egyesület és Levente Egyesület működött a településen. Lakosságának jelentős része ekkor már kisparaszti gazdálkodó volt, övék volt a környék legnagyobb állatállománya. A község erdeje 70-80 tulajdonosának közös hasznát biztosította.
A II. világháború alatt három hónapig itt húzódott a front, melynek során a falu többször gazdát cserélt. Az épületkár nem volt jelentős, de az állatállomány kipusztult. Az itt élő két zsidó családot a németek elhurcolták. A háború áldozatainak névsorát a temetőben felállított emlékmű őrzi.
1945 után hosszabb ideig jelentős földterület maradt parlagon. A kisparaszti gazdaságokat 1959-ben váltotta fel a termelőszövetkezet - először Táncsics néven. 1969-ben négy környékbeli tsz egyesült - Mesztegnyő központtal.
Tanácsát a körzetesítések idején szintén Mesztegnyőhöz csatolták.
1992-ben önálló jegyzőséget hozott létre, 1996-ban csatlakozott a Kelevizi Körjegyzőséghez, majd 2005-ben Hosszúvíz községgel együtt, Mesztegnyő központtal hozott létre körjegyzőséget. Ehhez csatlakozott Tapsony, Nikla és Csömend 2013. január 1-jével, Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal néven folytatódik a munka.

e-ÜGYINTÉZÉS

...Elugy